Újra itt vagyok !!! :D

Sziasztok !! Sikerült bejutnom a Google fiókomba EZÉRT AZ EREDETI OLDALON TUDOM FOLYTATNI A SZTORIT !!! :D Ne haragudjatok, hogy ilyen hosszú ideig szünetelt a blogom. A KÖVETKEZŐ RÉSZT 2 héten belül hozom !! Szóval ha lehet akkor még egy kis türelmet kérnék, eléggé el vagyok havazva a suli miatt. Előre is köszönöm a megértéseteket. ~ Barbi :)

Bejelentések és a "kis" szülinapos !!!

Sziasztok !! Tudom, hogy el vagyok tűnve, ne haragudjatok. A suli rengeteg időmet elveszi éjjel-nappal csak tanulok. Igyekszem megirni a lehető leggyorsabban a következő részt. Na de nem csak ezért jöttem ... beszeretném jelenteni, hogy az őszi szünetben annyi részt felrakok utánpótlásnak, amennyit csak tudok. Illetve arra gondoltam, hogy ha összejön rá a minimumos 5 fő és ha megtudom valósitani, akkor csinálhatnánk egy videó chat-et, ahol feltehetitek a kérdéseiteket. ~ Barbi :)

Ne feledjétek, hogy ma van a mi "kis" 20 éves Ír manónk szülinapja !!! Happy Birthday Niall !!! :)

14. felezet - Jobban vigyázok rád ...

Sziasztok meghoztam a 14. részt. Remélem, hogy tetszeni fog. Sajnálom, de a suli miatt kevesebbet tudok majd írni. Ezt már korábban is mondtam, de amikor csak tudok írok !!! Jó olvasást és komizzatok !!! ~ Barbi :)

14.fejezet

*Bess szemszöge*

Már fogalmam sincs, hogy hogyan szabadultam ki … de nem is érdekel, csak futok és nem nézek hátra.

- Állj meg te hohadt kurva !!! - kiabálja utánam Rob.

Nem lassitottam, sőt egyre csak fokoztam a tempót. Nem vagyok egy nagy futó, de most olyan érzésem van, mint ha egy adrenalin bombát nyeltem volna le. Egyre csak suhantak el melletem a fák. Nem érdekelt, hogy ha a vad növényzet kiszakítja a ruhámat, most a szabadságom a tét.

Nem tartott a menekülés sokáig. Én hülye hátrafordultam, hogy megnézzem milyen messze van tőlem, amikor egy kiálló gyökérben felestem. Próbáltam még feltápázkodni, de már hiába volt. Elkapott. A csuklómat szoritva rángatott vissza maga után.

- Hát ezt nem kellet volna. - rázta meg a fejét rosszallóan, amikor visszaértünk a „börtönömbe”. Ez volt az a pillanat, amikor minden összeomlott bennem és elvesztettem minden reményemet. Patakban kezdett folyni a könnyem. - Ugye tudod, hogy a rossz kislányoknak bünti jár ??! - kérdezte kaján vigyorral az arcán.

Újra megkötözött, majd el kezdett készülni az újabb „szórakoáshoz”. Nekem már az utolsó csepp erőm is elhagyta a testemet. Napokig küzdöttem ellene, de hiába mert sokkal erősebb tőlem. Már nyitotta szét a lábaimat, amikor hirtelen kicsapódott az ajtó. Mind a ketten felkaptuk a fejünket, és a srácokkal találtuk szembe magunkat, az élükön az én igen dühös barátommal. Örömömben még jobban elkezdtem sírni.

- Hiba volt velem ujjat húznod. - kiabálta hatalmas hühhel, és teljes erejéből behúzott neki. - Megmondtam, hogy ne merészelj a közelébe menni, megmondtam, hogy ne merészeld bántani. - ordította, minden egyes szónál levitte a jobb öklét, ezzel leterítve Robot a földre. Még soha senkit nem láttam ennyire dühösnek.

Niall és Zayn szaladt oda hozzám és el kezdték szétvágni a köteleket. Liam telefonált valószínűleg a rendörségnek. Louis pedig próbálta visszatartani a szintén zokogó barátnőmet. Volt ott még egy lány, akit még életemben nem láttam, ő viszont ledöbbenve nézte a jelenetet.

- Már késő nem tehetsz semmit. Lásd be, hogy nem tudtad megvédeni. Nem is egyszer meg volt nekem, ha most nem rontotok ránk, megint magamévá tehettem volna. - nevetett gúnyosan. Harry megfeszítette az álkapcsát és újra verni kezdte.

Mindenki ledöbbent a hallotakon, (kivéve Harry-t aki az ütlegeléssel volt elfoglalva) oda vissza kapkodták a fejüket köztem és Rob között.

Pár másodperccel később a rendőrség rontott be és ugyan ebben a pillanatban kilazultak a kötelek, kiszabadultam. Hálásan megöleltem Niall-t és Zayn-t, majd Harry-hez rohantam, akit már 2 rendőr fogott vissza, hogy ne menjen oda Rob-hoz.

Amikor meglátta, hogy közeledek felé, eltűnt a harag a szeméből és az aggodalom vette át a helyét. Amikor oda értem hozzá, szorosan megöleltük egymást. Teljes erejéből szorított magához, úgy mint ha az élete múlna rajta. Már kevésbé sírtam, megkönnyebbültem, amikor a karjaiba zárt. Így álltunk hosszú percekig. Eközbe Robot elvitték a járőr kocsival. Az állam alá csúsztatta a kézét, felemelte, hogy szenvedélyes csókban forrjon össze az övével. Ezt követően oda mentem Nikihez is őt is megöleltem ahogy később Liam-at és Louis-t is. Megköszöntem Reginának is a segítséget, mert nélküle nem találtak volna ram. Harry végig követett, szorosan melletem volt végig.

A meghitt pillanatnak egy rendőr vetett véget.

- Ömmm … elnézést, hogy megzavarom az egymásra találás, meghitt pillanatát, de a hölgyet be kell vinnünk a kapitányságra. Vallomást kell tennie. - mondta.

- Na nem !!! - káltott fel Harry. - Majd holnap bekísérem, de az elmúlt napok után most pihenésre van szüksége. - szorított magához, és közbe próbált hátrébb húzni a férfitól.

- Kérem uram … ne akadályozza a munkánkat !!! - szólította fel.

- Elősször is .. maguk semmit nem tettek annak érdekében, hogy megoldódjon ,az ügy !! - szólt Liam.

- A másik meg … NEM MEGY NÉLKÜLEM SEHOVA !! - emelte fel a hangját Harry.

- Uraim, még most kell kihallgatnunk, amíg friss az emlék.

- Majd ha itt lesz a manadger-ünk. - vetette oda Niall.

- Hé !! Srácok !! Nincs semmi baj. Bemegyek vallomást tenni. Minél hamarabb túl esek rajta, annál hamarabb megkapja a büntetését Rob. - törölgettem le az utolsó könycseppeket az arcomról.

- Biztos, hogy ezt szeretnéd ??? Nem akarsz inkább pihenni előtte ?? - kérdezte Zayn.

- Nem. Jó lesz ez így. Majd utána lazítok. - mosolyogtam rá erőltetetten Zayn-re.

- Jó, de akkor én is veled megyek. - jelentette ki Hazz.

- Mi is megyünk. - vágták rá a többiek.

- Nekem is mennem kell, mert én mindent láttam.

- Nemek mind egy, csak had hallgassuk ki a a hölgyet, hogy minél hamarabb lezárhassuk az ügyet. - mordult fel a rendőr.

- Mindenki csunyán nézett rá, már nyitotta is a száját Niki, hogy beszóljon neki, amikor midenkit a kocsik felé kezdtem terelni.

Eléggé gyorsan beértünk az őrsre. És megkezdték a kihallgatásomat.

A terem falai szürkések voltak. Az ajtó üvegből volt, és egy roló volt rajta. Ahogy a mellete lévő üvegfalon is. Akárhányszor arra néztem, mindig azt láttam, hogy Harry ott játkál fel-alá az ajtó előtt. Beakart jönni de őt nem engedték be. A teremben csak egy asztal és két szék volt … tipikus kihallgató terem. Mindent elmeséltem a nyomozzóknak az elejétől a végéig. Bele tellet egy 45 percbe mire az összes kérdésükre válaszoltam. Végül megérte … azt mondták, hogy nekünk már nem kell a biróságon ott lennünk, mert rögzítik a vallomásunkat és így folytathatjuk a turnét. A többi szemtanut is kihallgatták és biztosítottak minket arról, hogy Rob minimum 10 év szabadságvesztést fog kapni.

- Most már nem kell félniük. Nem fogja őnöket háborgatni Mr. Benson. Ha majd kiszabadul a börtönből, folyamatos megfigyelés alatt fogjuk tartani. Úgy hogy, aggodalomra semmi okuk sincs. - tájékoztatott mindet a zsaru.

- Köszönjük. - válaszolta Tom, majd kezet rázott a rnedőrrel.

Megindultunk a kocsik felé. A hangulat egy picit javult és már Niall Louis-val hülyéskedett, de még minig a történtek hatása alatt állunk. És azt hiszem ezt soha nem fogjuk elfelejteni amíg élünk. Mi Harry-vel csendben sétáltunk egymás derekét átölelve.

- Nem kell aggódnod drágám. Megígérem jobban vigyázok rád. - mondta, majd egy puszit nyomott a homlokomra.

13. fejezet - Tettre készen

Sziasztok !! Tudom, hogy későn hoztam a 13. részt. Keveset voltam gépközelbe. Annyi bejelenteni valóm lenne, hogy amint kezdődik a suli, csak egy  részt tudok hozni hetente. ( Most leszek kilencedikes és minden a nyakamba zúdul ... ) De igérem hogy azok a részek hosszúak lesznek!!! :D Jó olvasást mindenkinek és komizni !! Bárki irhat !! ~ Barbi ;)

13.fejezet

*Harry szemszöge*

A lábaimat ölelem át a karjaimmal. Csak merengek a semmibe. De bár ne a lábaimat kellene ölelgetnem … Már 3 napja, hogy Bess eltűnt. A rendőrség a 24 órás várakozási idő elteltével kezdte el a nyomozást. Szerintem meg magasról leszarják, hogy az életem értelmét elrabolták és kitudja, hogy micsinál vele az a rohadék. Tudom, hogy Rob rabolta el …. de csak kerüljön az a mocsok a kezeim közé … az biztos, hogy élve nem fog onnan kikerülni … pláne ha akár, csak egy újjal is hozzá mer érni Bess-hez !!!!

- Harry most már aludnod is kéne. Napok óta nem kapcsoltad ki egy percre se az agyad. Tudom, hogy aggódsz Bess miatt, de muszáj aludnod is. - próbált hatni rám Liam.

- Liam, ne haragudj, de most nincs kedvem végig hallgatni az apáskodásodat !!! - emeltem fel a hangomat. - Teljesen megőrít a gondolat, hogy nincs itt melletem, hogy semmit se tudok róla. Egyáltalán az országban van még, vagy elhurcolták több ezer kilóméterre, egyáltalán él még, vagy már egyáltalán nem dobog a szive … - nem tudtam befejezni a dühöngésemet, Louis szakított félbe.

- Harry nyogdj le, mert a düh rohamaid nem fogják visszahozni őt. Már mindannyian felkutattuk az egész várost, de nem találtuk. A rendőrség is keresi folyamatosan. Biztosan értesitenek ha …

- A nagy szart keresik … még csak annyira se voltak hajlándók, hogy egy pár embert megkérdezzenek, hogy nem látták-e Robot. Mondtam nekik, hogy 100%, hogy ő rabolta el !!! Le se szarták amit mondtam, mert ugye nem körözik minden hol ezen a kibaszott bolygón ??!!! - pattantam fel a kanapéról, hogy levezessem a dühöm egy részét, fel alá járkálni kezdtem. A srácok nem szóltka, tudják hogy ilyenkor próbálok lenyugodni.

- Igazuk van. Nem akarok velük ordibálni, nem tehetek róla, hogy most robbanékony állapotban vagyok. Valószínüleg ez a robbanékonyság megmarad addig amíg a karjaimba nem zárhatom Őt. Rettenetesen hiányzik és nem tudok nélküle élni.

- Hé haver ülj már le most már. Lassan elszédülök attól, hogy nézem, ahogy fel-alá járkálsz. - szólt rám Zayn. Foalmam sincs, hogy meddig, de biztos sokáig járkáltam. Megfogadtam a tanácsát és lehuppantam Niall melé.

- Lenyugodtál ?? - kérdezte Tom, aki eddig csöndes megfigyelője volt a vitánknak.

- Ühhümm … azt hiszem, igen. - motyogtam. - Ne haragudjatok, hogy ordibáltam veletek. - temettem az arcomat a kezembe.

- Nem harakszunk, de most már tényleg ideje lenne, hogy aludj. - mondta Niki.

- Megpróbálom. Jó ét. - köszöntem el és indultam meg az üres, teljesen magányos szoba felé. Lefürödtem és befeküdtem az ágyba. Végig az elmúlt 3 napon kattodott az agyam. Rettenetesen hiányzik. Tele volt ezekkel a gondolatokkal a fejem. Öt perces merengés után, folyni kezdtek a könnyeim. Igen, sírok nem szégyenlem egyáltalán. Kitudja hogy meddig sírtam még az este, de az biztos hogy nem jött egyhamar álom a szememre.

*Bess szemszöge*

Már 3 napja itt dekkolok, vagy több. Fogalmam sincs, mert már teljesen elvesztettem az időérzékemet. Rob … hát ő most kibaszott boldog … megkapta amit akart. Engem. Nem is tétlenkedett sokáig, hogy ezt kihasználja. Undorodok az érintésétől és a gondolattól, hogy miket tett velem. Mondjuk úgy, hogy neki köszönhetem, hogy kiléptem a szüzek sorából. Próbáltam már számtalanszor szökni, de eddig az összes próbálkozásom fuccsba ment. Tudom, hogy Harry el fog jönni értem és kifogja csinálni ezért. Én ha választhattam volna akkor neki adtam volna az ártatlanságomat nem pedig ennek a rohadéknak. Sajnos ezen már nem tudok változtatni. Kezdek teljesen beleőrülni abba hogy meg vagyok kötözve az isten hátamögött. Félek attól, hogy soha senki nem fog rám telálni. Hé !! Elég legyen Isabella … ezt verd ki gyorsan a fejedből, igen is el fog jönni érted Ő. Na szép most már magammal vitatkozok. Teljesen megvagyok bolondulva állandóan csak képzelődök. Mint 2 napja … azt láttam hogy az egyik ablakom valaki kukucskálbe. Ugye milyen szánalmas … ???!!!

*Harry szemszöge*

Reggel arra riadtam fel, hogy Niki berobban a lakosztályunkba.

- Harry !!! Harry !!! Srácok !!! Gyertek gyorsan !!!

Kivonszoltam magam a nappalinkba. Nagyon meglepődtem, amikor meglátam egy csajt Niki oldalán. Ahogy elnézem ő is meglepődött, hogy egy kisgatyába jöttem ki. Ez most valahogy nem igazán tudott érdekelni.

Harry megjelenik a közös nappaliban ... 

- Niki mire volt jó ez az óbégatás ?? - dörzsöltem meg fáradt szemeimet.

- És ki ez a lány ??? - kérdezte Zayn ásítva.

- Hát ez az a fontos dolog … srácok ő Regina egy rajongótok … - nem tudta befejezni, mert Louis a szavába vágott.

- Niki tudod, hogy szívesen találkozunk a rajongókkal, de most a szundi ideje van itt. Tudod, hogy milyen nehezek most a napjaink … Nem hozhatod fel csak úgy a rajongókat.

- De Louis … - Niki ellenkezni akart. Már forsultam is meg, hogy vissza megyek aludni, amikor megszólalt a lány.

- Láttam amikor Bess-t elrabolták és tudom, hogy hova vitte a fickó !!! - kiáltotta túl a zsivajt.

- Mivan ??!! - fordultam felé kikerekedett szemekkel. - A-Azt mondod … hogy … te láttál mindent és azt is tudod, hogy most hol van ??!!!

- Igen, mindent tudok. A hátsó kijáraton vitte ki egy nagy, kék szemetesben. Aztán követtem őket taxival és most tudom, hogy egy erdőben vannak. Elmagyarázni nem tudom az útvonalat, de megjegyeztem és el tudlak vinni oda titeket.

Mindenki ledöbbent. Erre a fordulatra nem is számitot egyikőnk se. A pár másodperces áramszünet után kapcsolt az agyunk, és mindenki fejvesztve rohant be a szobájába, hogy magára kapjon valamit.

Kevesebb mint öt perccel, ( ami nagy szó, mert Zayn nem ment a tükör közelébe, Niall meg a konyha irányába ) már a lift felé rohantunk.

- Srácok nem kéne szólni Tom-nak, hogy elmentünk ?? - kérdezte gyanakvóan Liam.

- Vagy a rendőröknek, esetleg Paul-nak, hogy velünk jöjjenek erősítés képpen?? - kérdezte Niki. Renina csendesen állt köztünk és csak kapkodta a fejét, csak azt látta, hogy mindenki tettre kész.

- Leszarom, hogy mit fog szólni Tom. Ha akartok mennyietek vissza és értesítsétek a rendőröket, vagy Paul-t. Engem nem érdekel, de én nem foglak megvárni titeket. Egyedül is ketté tudom tépni, azt a rohadékot. -vetettem oda nekik, mire mindenki elhallgatott.

Komolyan nem érdekel, hogy mit kéne tenni. A rendőrség eddig még csak a kis ujját se mozdította, Tom meg Paul csak visszatartanának. Nem akarok mást, csak szétverni azt a barmot, és újra a karjaimba zárni a barátnőmet.

12. fejezet - A szemtanú

Sziasztok !! Itt a 12. fejezet. A jövö héten hozom a következő részt, ami ennek a folytatása lesz, mert ez nem a teljes. Ez az eleje nem a legjobb lett, de remélem nektek tetszeni fog. Jó olvasást és légyszi komizzatok, mert BÁRKI írhat, nekem nagyon sokat jelent minden hozzászólás. ~ Barbi :)

12.fejezet

*Bess szemszöge*

Rettenetesen fájt a fejem és homályos volt a látásom, amikor magamhoz tértem. Doh és benzin szagot éreztem. Egy-két pislogás után kitisztult a látásom. Egy székhez voltam kötözve a számat fekete, vastag szikszalag botította be. Körbenéztem. Egy raktár vagy csarnok szerűségben vagyok. Fogalmam sincs mióta voltam eszméletlen állapotban és azt sem, hogy Harry-ék tudják-e már, hogy eltűntem. Valahogy ki kell szabadulnom … A táskám egy asztalon volt tőlem, úgy fél-egy méterre. A csarnokban volt egy nagyon ismerős fekete, sport kocsi és rengeteg fajta alkatrész. A kocsi láttán nem volt kérdés, hogy ki az elrablóm … csak azt tudnám, hogy hogyan hozta össze az akciót ??!!

- Ááááhh … hát magadhoz tértél édesem ?!!! … Mondtam, hogy még találkozni fogunk. - a hangjában elégedettség, vágy és gonoszság csengett. Közelebb lépett és letépte a szalagot a számról. Fájdalmamban felordítottam.

- Remélem most nagyon büszke vagy magadra !! - sziszegtem gúnyosan.

- Óhh … ha tudnád mennyire elégedett vagyok … túlságosan is megkönnyítetted a dolgomat. A karod hallani, hogy mi volt a brilliáns tervem ?? - vigyorgott gonoszul és az arcomba hajolt.

- Nem szóltam semmit. Összeszedtem a létező összes nyálat, ami a számba volt és jól arcon köptem. A mosoly lefagyott az arcáról. Letörölte a nyálat a kezével és nagy erővel arcon csapott.

- Még egy ilyen és a kis barátnőd is csatlakozni fog hozzád. - újra lehajolt hozzám és a kezeit a combomra tette. - Szóval vissza a tervemhez. Már nagyon jól ismerlek … és azt is tudtam, hogy nem fogod tudni végig ülni az egész rendezvényt anélkül, hogy egyszer ki ne egyere a msodóba. Beöltöztem takarítónak és csak úgy tettem, mint ha söpörnék a folyosón, így ők nem foglalkoztak velem. Aztán kivágódott az ajtó és te léptél ki rajta. Megvártam amíg bemész a mosdóba, majd elindultam felé. Amikor bementem te a táskádban matattál. Innentől már nagyon egyszerű volt az egész. Leütöttelek és beleraktalak abba a nagy kék kukába. - mutatott rá a sarokban lévő tárgyra. - Miven eszméletlen állapotban voltál, ezért nem aggódtam amiatt, hogy kiabálni fogsz. A hátsó kijárathoz húztam a kukát és azzal együtt bevágtalak a csomágtartóba. Ilyen egyszerű volt az egész. - nevetett fel.

- Hát akkor el kell hogy szomorítsalak mert Harry meg fog találni és holtra fog verni. - morogtam neki. Észrevettem hogy a lábam nincs megkötözve így amennyire erősen csak tudtam, jól ágyékon rúgtam.

- ÁÁÁÁHHH … - ordított fel fájdalmában, és térdre rogyott. Megpróbáltam a csutklómon lévő kötelet kilazítani, de hiába mert nagyon szorosan volt megkötve. Rob felegyenesedett és megint arcon csapott.

- Itt a kisbarátaid soha nem fognak megtalálni. Berlintől északra vagyunk egy elhagyatott környéken ahol még a magár se jár. Nyugodtan visithatsz vagy - ha kiszabadulsz – futhatsz kilóméterekre nincs senki. Vagyis simán utólérhetlek kocsival és visszahozhatlak. - vetette oda, majd a kocsija felé vette az irányt. - Van egy kis elintézni valóm. Amíg vissza nem jövök jó kislány legyél és viselkedj. Pá drága. - szólt ki az autó ablakán és kihajtott.

Amíg a kocsival állt ki láttam hogy egy erdőben van az épület, így tényleg senki sincs a közelben a vadállatokon kívül.

Amit Bess látott az erdőből

- Segítség !!!! Valaki !!! Hahóóóó !!! - kiabáltam, de nem kaptam választ. Teljesen reménytelennek tűnik a helyzet. Csak abban tudok reménykedni, hogy a srácok a keresésemre indulnak és megtalálnak. Lássuk be eléggé kicsi az esélye …

*Egy rajongó/ Regina szemszöge*

Elsők között érkeztem meg a díjátadó helyszínére, így az eslő sorba állhattam és a kordon mögül figyelhettem, a megérkező sztárokat. Mindenki nagyon ki volt nyalva. Tűkön ültem, minden sztár megérkezett már csak ők nem … akiket már anniyra várok … hol lehet már a One Diredtion ??!! … és vajon Niki és Bess is velük lesznek ?? … fogalmam sincs. Nikit és Bess-t még csak képről láttam, amikor kiszivárgott az a hír hogy velük fognak dolgozni … valon milyenek lehetnek éleőben ??? … Már kezdtem feladni a reményt, amikor begördült egy fekete, sötétitett ablakú kocsi majd kiszálltak belőle a srácok, Tom és Niki meg Bess. Fel sikíttottam örömömben. A lányokat Tom bekísérte, a fiúk meg Paul-lal maradtak és iválaszoltak a riporterek kérdéseire. Adtak pár aláírást a rajonkóknak, én azok a szerencsés rajongók közé tartozok aki mind az őt fiútól kapott aláírást …

Már elkezdődött a díjátadó. Mi egy kivetítőről figyelhettük az eseményeket. Mindenki őrjöngött, amikor a srácok léptek szimpadra. Még nagyobbat sikitottunk, amikor a kamera mutatta, hogy Harry Bess-nek énekel. Sok olyan rajongó van, aki abba reménykedett, hogy összejönnek és ez most a napnál is világosabb utalás volt erre. Annyira örülök neki !!!!

Amikor vége lett a dalnak, mi is tapsolni és sikitani kezdtünk. Nagyon boldogok lettünk, amikor az 1D nyerte az összes díjat amiben jelölték. De valami nem volt rendbe velük és nagyon úgy látszik, hogy ezt csak én vettem észre. Nem volt őszinte a mosolyuk. Amikor a kamera körbejárt és őket mutatta, hevesen vitatkoztak valamin a manadgerükkel és Paul-lal. Ez már azért másoknak is feltűnt. Negyed órával azután, hogy láttam a vitájukat Paul megjelent az ajtóban és kérdezett valamit az egyik biztonságirőtől.

Eléggé közel álltam hozzájuk, hogy elcsipjek egy mondat foszlányt a beszélgetésükből.

- … csak azért kérdezem, mert Bess eltűnt már egy ideje, és nem találjuk. Mindenki nagyon ki van akadva, főleg Harry. - mondta Paul halkan, de én mégis meghallotam.

Szóval ezért vitatkoztak … biztos már hamarabb a keresésére akartak indulni, de Tom nem engedte. Nekem se kellet több. Kifurakodtam az emberek közül és az épület háta mögé mentem. Tudtam, hogy ha eltűnt, akkor arra kell valami nyom után néznek, mert elől nem láttuk kijönni. Amikor hátra értem azt láttam, hogy egy takaritó valamit próbál megkötözni nagy küszködéssel. Jobban kihajoltam a nagy kontíner mögül és próbáltam koncentrálni arra a valamire. A sötét ellenére is kitudtam venni, hogy egy embert kötözött meg. Most micsináljak ??!! Ott van Bess és épp most rabolják el. Odabent mindenki őt keresi … szólnom kéne nekik … De még is hogy ?!! Az őrök nem engednének be.

A gondolkodásból a csomagtartó csapódása zökkentett ki. Már csak annyit láttam, hogy a férfi beül az autóba és elkezd felém hajtani a zsák utcában. Gyorsan bekuporodtam a kontíner mögé és megvártam, amíg elhajt melletem. Szerencsére nem vett észre. Felírtam a mobilomba a rendszámát és futottam a legközelebbi taxi felé.

- Bess merre vagy !?? Hahó !! - hallottam még Niall kiabálását a hátsókijárat felől, majd bepattantam a taxiba.

- Azt a fekete autót kövesse észrevétlenül, kérem. - adtam ki az utasítást a sofőrnek.

- Rendben van, de kislány, úgye tudod, hogy ez kölcséges út lehet ?? - figyelmeztetett.

- Aaaajj most ez nem érdekel !! Annak a kocsinak a csomagtartójában van egy lány akit elraboltak. - kiáltottam rá.

Kikerekedtek a szemei. Nem vitatkozott tovább. Űldözőbe vettük az emberrablót. Igyekeztem megjegyezni az utat. 5 perc után behajtott egy csarnokba, ami egy erdőben volt. Én is kifizettem a sofőrt és kiszálltam. Kerestem egy ablakot és bekukucskáltam. A férfi kiszállt és kivette a csomagtartóból a „zsákmányát”, majd kikötözte egy székhez.

Hi 1D family !!!! Megjöttem a nyaralásból és ma 00:00 -ig  fel fogom rakni a következő részt !!!! :D
Az egy kicsit elszomorított, hogy csak egy komi jött a 11.részre amit álítólag 14 ember tekintett meg. :(
Egyedül Regina ítr nekem, és úgy döntöttem, hogy amiért vette a fáradságot és összeszedett nekem egy véleményt, ezért bele írom a blogba. DE NE AGGÓDJATOK ugyanis, azt találtam ki, hogy az első 4 komizó kap egy rövidebb NÉVRESZÓLÓ TÖRTÉNETET vagy egy KE SZTORIT a kedvencével / kedvenceivel. Csak le kell irnotok a legutolsó rész alá, hogy mi a véleményetek, és hogy kivel szeretnétek történetet kérni.~ Barbi

11. fejezet - Németország és rendőrség

Sziasztok meghoztam a legújabb részt. Eléggé hosszú lett, remélem hogy tetszeni fog nektek. Kérlek titeket, hogy irjatok komikat a véleményetekről. És mint minden egyes résznél most is elmodom hogy BÁRKI IRHAT komit a készek alatt. ( Ez nekem egy visszajelzés hogy milyendolgokat irjak, ezért mondom el mindig ezt ... ) Megpróbálok a jövö héten hozni még egy részt de ez nem biztos mert nyaralni leszek  16 - áig. Jó olvasást, és ne felejtsetek el komizni. ;) ~ Barbi

11.fejezet

Németország és rendőrség

Másnap reggel kipihenten ébredtem, pedig eléggé későn mentünk el aludni. Ránéztem a telefonomra. Reggel 8 órát mutatott. Feültem és nyújtózkodni kezdtem. A fejemet oldalra fordítottam, elmosolyodtam a látványon. Harry le volt csuszva az ágyon kb ott, ahol a hasam volt. Magzat pózba feküdt és a két kiscicát ölelte. A takatója, pedig a földön hevert. Olyan édesen alszik …. hogy most végre visszavághaton neki. Tudom, hogy nem igazán akadna ki az ilyenen és eléggé gyenge próbálkozás, de ez nekem hatalmas elégtétel lenne. Óvatosan fel álltam az ágyon, a telefonnal a kezemben. Terpeszben felé áltam és lefotóztam. A képet, pedig felraktam twitterre ezzel a szöveggel.

„ Jó reggelt mindenkinek. Mondjátok csak, ki szeretne erre a látványra felkelni ?!! ”

Éreztem, hogy mocorogni kezd, de nem törődtem vele, biztos csak megfordul. Még mindig a telefonommal babráltam ugyan abban a pózban, amikor egyszer csak két erősz kéz megragadta a lábamat, a térdhajlatomnál és hirtelen lecsapódtan Harry csípőjére.

- Hmm … szép landolás. - húzódott egy perverz vigyor a képére, és még hozzá egy kicsit megmozgatta alattam a csípőjét. - Jó reggelt kicsim.

- Neked is jó reggelt. Hihetetlen, hogy felkelés után, rögtön is képes vagy perverzkedni. Soha nem pihen a fantáziád ??! - kérdeztem az egyik szemöldökömet felvonva.

- Tudnám pihentetni, csak te itt vagy indoknak a rosszalkodásra, ezért nem megy. - adta meg a számára legegyértelműbb választ.

Elmosolyodtam a válaszán. Hisz minek is vitatkoznék vele. Mit értek én a fiúk fantázájához, amikor Harry az első pasim. Igen tudom, hogy ez eléggé szokatlan dolog, hogy 19 vagyok, de még csak most lett barátom. Soha nem voltam az a pasizós tipus. Ha volt olyan, aki nekem tetszett, akkor azért nem jött össze, mert ő csak barátként tekintett rám. Volt olyan is, amikor meg ugyan ez volt csak fordítva. Nem tehetek róla …

Össze készülődtünk és felkeltettük a többieket is. Majd indult a sűrű nap. A srácok interjúra mentek, aztán egész nap próbáltunk. Niki is rengeteg feladatot kapott Tomtól, én meg amikor csak tudtam, akkor írtam az új dalokat. A hosszadalmas próbák után mindenkinek volt egy óra pihenője. Ekkor volt csak időnk, hogy a szállodában összepakoljunk, mert utána koncert és utazunk tovább Németországba.

A koncert nagyon jól sikerült, és a rajongók őrjöngtek, amikor a srácok elköszöntek. Még vagy négyszer vissza követelték őket, majd mentek átöltözni és a VIP-sokkal találkozni. A találka után egyből a reptérre nemtünk, mert még a koncert alatt kivitték a csomagjainkat a repülőnkhöz. Mindenki fáradtan huppant le a székébe és megkezdtük a felszállást. Negyed órával később pedig mindenki kiütötte magát, tehát csendes volt a repülő út.

*Louis szemszöge*

Arra ébredtem, hogy Liam rázza a vállamat. Nehézkesen nyitottam ki az álmosságtól összeragadt szemeimet.

- Kelj fel Louis, és kösd be magad. Leszállunk. - tájékoztatott.

Nem szóltam semmi, csak tettem, amit Liam mondott. Körbenéztem az ugyan olyan nyúzott tarsaságon. Tom lázasan telefonált valakivel, Lou épp Lux-ot öltöztette, Liam pedig Zayn ébresztésével küszködött. Niall, Niki és Harry már ébren voltak. Harry Bess-t ébresztgette.

Annyira örülök, hogy végre Niall és Harry is megtalálta a boldogságot. Egyértelműen látszik mind a kettőn, hogy teljesen oda vannak a lányokért. Viszont egy kicsit sajnálom is őket, mert elégé sokat aggódtak már a kapcsolatuk legelején. Remélem, hogy most már végleg sikerült lerázni, azt az erőszakos trógert. Ha valaki Eleanorra startolna így rá, az első próbálkozása után eltenném lábalól.

Leszálltunk, majd a bérelt kocsinkal elindultunk a szálodába. Amikor megérkeztünk Tom megint összehivott minket egy kupaktanácsra.

- Na gyerekek, a szoba felosztás ugyan az, mint ami a múltkor volt. Németoszágban a következő a menetrend. Ma este mindenki kialusza magát, de holnap fotózás, interjú és próba. Próba után, pedig koncert. A rákövetkező napon délelőtt ellátogatunk egy árvaházba, délután meg lesz egy közönség találkozó az egyik közeli plázában. Estére mindenki kicsípi magát, mert hivatalosak vagyunk az MVT díjátadóra, ahol ti nyitjátok meg a rendezvényt. Kettő díjra jelöltek titeket. Az év bandája, és az év legjobb dala díjra az Up all night-tal. Kinek van kérdése ??

A lányok kivételével mindannyiran felraktuk a ketünket. Tom nagyot sóhajtott és felszólította Liam-et.

- Daniella Veromában csatlakozik hozzánk, és egészen az első Amerikai helyszínig velünk tart. - jelentette be.

- Liam ez nem kérdés volt … na mind egy. - Hagyta rá. - Igen Zayn.

- Mehetek végre aludni ?? - ásított egy nagyot.

- Igen menj. - legyintett egyet. Majd felszólította Niall-t. Komolyan mint, ha suliba lennénk, úgy jelentkezünk mint a kisangyalok.

- Van kaja ??!! - kérdezte kétségbeesett szemekkel.

- Igen tele a hűtő. - mutatott a konyha felé. - Harry neked mi a kérdésed ?

- Az hogy Franciaországba egy kicsit megváltoztak a dolgok, és az alvási rend is. Szóval csak azt akarom kérdezni, hogy módosíthatnánk annyit rajta, hogy Niki Niall-lel, Bess pedig velem alszik ??

- Igen, de csak addig, amíg nem hat ki rossz értelemben a tejlesítményetekre.

- Es as !! - kiáltott teliszájjal Niall. Est én is kédesni akartam. - mondta. A szája még mindig fullosan tele volt.

- Oké, neked mi a kérdésed Louis. - fordult felém.

- Hol vannak a répáim ??!! - kérdeztem egyre emeltebb hangon. Kezdenek elvonási tüneteim lenni. Már vagy fél napja nem ettem répát !! Ha nem eszek répát, akkor hisztis leszek, és ha hisztis leszek, azzal senki se jár jól. Általában olyankor szoltam leginkább kikészíteni az embereket.

- A boltban. - forgatta meg a szemét. - Az összes répát megetted három nap alatt.

- Mi ???!! Mi az, hogy a boltban, nekem most azonnal kell a sárgarépám !!! - kiabáltam, most már teljesen hisztérikusan.

Tom nagyot sóhajtott, majd a telefonjával a fülén eltűnt. Zayn már elment aludni, Niall a búráját tömi. Akkor megkérem Harry-t. Ő biztos lejön velem a boltba.

- Harry, ugye lejössz velem a boltba répát venni ?? - rebegtettem meg hozzá a szempilláimat.

- Ne haragudj Louis, de most nem. Nagyon fárad vagyok én is, és szeretnék egy kis időt kettesben tölteni Bess-szel, mert holnap semmi esélye nem lesz.

Boci szemekkel néztem Bess-re is, de ő is egyetértett Harry-vel. Nikire néztem ugyan olyan boci szemekkel. Felsóhajtott, majd megfogta a táskáját, és az ajtó felé mutatott.

- Sietek vissza. - Adott egy csókot Niall-nek és kiléptünk a folyosóra.

A boltba a létező összes répát felvásároltuk, és visszaindultunk a szállodába.

- Niki szerinted sikerült lerázni Rob-ot ?? - kérdeztem rá arra, ami már órák óta motoszkált a fejemben.

- Őszintén … szerintem nem. Nem az a könnyen feladom tipus, de nagyon reménykedek benne, hogy sikerült.

- Értem. Valamit ki kéne találni ellene. Csak nam tudom,hogy mit.

- Én már gondolkoztam azon, hogy javaslom Bess-nek, hogy hívja fel Jhon-t és figyeltesse vele.

- Ez jó ödlet … Miért nem mondtad már neki.

- Azért mert a bátyjára emlékeztetné, és nem akarom, hogy emiatt szomorú legyen. - vágta rá egy levegővétellel. Valami nem stimmel. Soha nem szokot így beszélni.

- Niki az igazat mond ! - kikerekedtek a szemei. Jól selytettem, hogy nem mond igazat.

- Na jó. Tudod … ha Bess felkeresné Jhon-t, akkor minden áron rá akarja venni majd, hogy versenyezzen és maradjon velük. Kitalálna valamit, hogy segítenie kelljen Bess-nek. Mert tudja, hogy Bess nem tudna nemet mondani. Mindig is úgy érezte, hogy sokkal tartozik neki még abból az időből, amikor megvédte Rob-tól. Ők már eléggé más világban élnek, mint mi. Bess nem tudja ezeket, de én már hallotam egy-két dolgot mostanában róluk.

- Milyen dolgot ??

- Eléggé rossz útra tértek. Nem csak versenyeznek, ha nem kocsikat és fegyvereket lopnak, adnak el. A nemzetközi körözöttek listáján vannak.

- Ezt te honnan tudod ??? - lepődtem meg.

- Van egy haverom a magyar rendőrségen, aki látja ezeket a listákat, ő mondta.

Bólintottam egyet. Nem beszéltünk többet, mert megérkeztünk a lakosztályunkhoz. Niki elmnet a szobájukba, én még leültem a közös nappaliban, és felhívtam Eleanort, miközben répát rágcsáltam. Mondta El, hogy Spanyolországban csatlakozik hozzánk, és egy darabig velünk marad. Amikor mindent megbeszéltem a szerelmemmel, el mentem aludni.

*Zayn szemszöge*

Kora reggel arra ébredtem, hogy Louis rámugrik.

- Jóóóóóóó reggelt álomszuszék !!! A hasadra süt a nap !! - üvöltötte a fülembe.

- Hol van rajtad a kikapcsoló gomb ?? Rosszabb vagy mint a régi kolompolós ébresztő óra. - morogtam, majd mikor ugrálni kezdett rajtam, megfogtam a melletem lévő párnát és hozzá vágtam.

Röhögve fölállt, amikor elérte a célját és kiment. Nehezen, de sikerült elkészülnöm.

A fotózás és az interjú gyorsan lement. Elmnetünk az azénába és onnatól végig csak próbáltunk, alig tartottunk szünetet. Viszonylag gyorsan elrepült az idő, és azt vettük észre, hogy már a rajongóknak énekelünk. Hihetettlen, hogy egy ilyen koncer milyen sokat jelent nekik. A show után találkoztunk egy ppár rajongóval, és fáradtan indultunk el a szállodához. Beszéltem még egy órát Skype-on Perrie-vel, majd egyből elmentem aludni.

Másnap gyorsan elment az idő az árvaházban. Már csak a közönségtalálkozó volt hátra.

Amikor megérkeztünk a plázába, elfoglaltuk a helyünket a dedikálásra. Nagyon aranyosak voltak a rajongók. Sokan voltak, akik valamiylen személyes ajándékkal kedveskedtek nekünk. Kb öt ember volt csak hátra, amikor megláttam egy kapucnis alakot az egyik távoli oszlopnak támaszokdva. Nagyon ismerős volt a fickó. Pár másodperc után leesett, hogy ki az. Megböktem a lábammal Harryi-t, aki melletem ült.

- Hazz, nézd csak ki van ott az oszlop mellet, de ne nagyon feltűnően. - böktem a fejemmel a kapucnis férfi irányába. Oda fordította a fejét. Láttam, ahogy az aggodalom átvillan az arcán. Rögtön Bess-t kezdte keresni. Nagyon megnyugodott, amikor látta, hogy Paul-lal az egyik testőrünkkel beszélget.

A nap hátralevő részében nem láttuk többet. Nem szóltunk se Nikinek, se Bess-nek erről. Visszamentünk a szállodába és elhatároztuk, hogy lemegyünk egy kicsit a medencéhez.Ott is gyorsan telt az idő, már azon kaptuk magunkat, hogy készülődnünk kell.

Bess ruhája

Niki ruhája

Mindenki elesáns ruhát húzott. Mi fiúk készen voltunk és Lux-ra vigyáztunk, amíg Lou elkészíti a lányok haját. Mindenki nagyot nézett, amikor megláttuk őket. Nagyon jó munkát végzett Lou.

*Harry szemszöge*

Épp a kis Lux-szal bohóckodtam, amikor kinyílt az ajtó és a lányok léptek ki rajta.

- Wow … öm .. nagyon gyönyörűek vagytok. - nyögtem ki. Egyből Bess-hez rohantam és megcsókoltam. Erre elmosolyodott és elpirult. Összefontam az ujjainkat, és elindultunk az autó felé.

A helyszínen külön kellet válnunk. Mi Paul-lal maradtunk, és válaszoltunk egy pár kérdésre a riporteteknek, amíg Tom bekísérte a lányokat. Hamar elkezdődött a rendezvény. Chris Brown és Taylor Swift ( ?!! ) voltak a műsorveretők. Taylor eléggé rosszalóan nézett Bess-re, amikor meglátta melletem. Hátra mentünk és ránk akasztották a mikroportokat.

- Most pedig nem húzzuk tovább az időt. A rendezvényt a One Direction nyitja meg. - beszélt a mikorofonba Chris.

Lementek a szimpadról, és elkezdődött az Another world dalunk. A közönség tombolt és mi is tele voltunk energiával, a hosszú nap ellenére. A szememmel a barátnőmet kerestem a közönség soraiban, majd minkor megtaláltam neki énekeltem.

„ I'll lift you up, I'll never stop 
You know I'll take you to another world 
Take you to another world 
You know I'll take you to another world ”

Hatalmas taps vihart kaptunk, a dal végén. Lementünk az emelvényről és visszasiettünk a helyünkre. Amikor visszaértem értetlenül néztem.

- Tom, hol van Bess ?? - kezdtem el aggódni.

- Ki mnet a mosdóba, mindjátr jön.

Az idő telt és csak telt, de Bess nem jött vissza. A többiek is már kezdtek idegesek lenni, hogy hol lehet ennyi ideig. Kezd rossz előérzetem lenni, már vagy félórája kiment. Azóta már lenent az év legjobb bandájának járó díjátadás is, amit megnyertünk. Egyre csak azon járt az eszem, hogy miért nem ért vissza. Elővettem a telefonom és hívni próbáltam, de nem vette fel. Ki akartam menni, de Tom és Paul nem engedett. Az idő megint telt, és én még idegesebb lettem. Megkaptuk a másik díjat, és megint megkíséreltem egy szökést, kudarccal. A többieknek is elegük lett, és feláltunk, amikor Taylor bejelentette, hogy szünetet tartunk. Fénysebességgel viharoztam ki és kezdtük keresni, de senki se találta meg. Megint próbáltuk hívni, de nemvette fel.

- Nem igaz, hova tünhetett egyetlen szó nélkül ??!! - keltem ki magamból.

- Harry sehol se találjuk. - ért vissza lihegve Liam.

- Én se. Megnéztem az épület körül, de ott se volt. - hadarta Niall.

- Srácok a mosdóban sincs. - jött felénk Niki.

- Hogy tűnhetett el egy, ilyen zsúfolt helyről ?? A hely tele van biztonságiőrökkel !! - hitetlenkedett Zayn.

- Fogalmam sincs, csak azt tudom, hogy a környéken se láttam. Beszéltem az őrökkel, de ők csak bemenni látták, kijönni nem. - mondta Paul.

- Ajjj, merre lehetsz csajszi ?? - morgott magában Tom. - Nem várunk tovább. Paul hivd a kocsit én, addig bejelentem a rendőrségen Bess estűnését. - próbálta uraln,i a már uralhatattlan helyzetet.

Mindenki ideges volt, engem már a sírás kerülgetett. Még egyszer benéztünk minden ajtó mögé, minden kis zugba, de az Életemnek nyona se volt. Megérkezett a kocsi és Paul elkezdett kiterelni minket. Engem szorosan maga mellet tartott, mert nem akartam menni. Keresni akartam őt. Hiába nyugtattak, hogy már a rendőrség keresi, ez nem volt elég nekem.

*Bess szemszöge*

A srácok hihetetlenül jól énekeltek, de viszont már ki akartam menni a mosdóba, hogy rendbe szedjem magam. A műsor előtt nem volt időm. Megvártam amíg végeznek és utána kiosonok.

- Tom ki kéne mennem a mosdóba, egy perc és itt vagyok. - mondtam neki.

- Oké, de siess vissza. - mosolygott rám jó kedvében.

Nehezen, de kitudtam szökni észrevétlenül. A folyosó kihalt volt. Csak egy takarító söprögetett, és közben egy nagy kék kukát húzott maga után. A távolban egy- egy bitonságiőr kémlelte a bejárati ajtókat, de engem nem vettek észtre. Elérve a célomat, megmostam az arcom és megigazítottam a sminkemet. Épp a táskámban kutattam, amikor egy vaskos marok a számra tapadt, majd a másikkal fejbevágott és minden elsötétült.