12. fejezet - A szemtanú

Sziasztok !! Itt a 12. fejezet. A jövö héten hozom a következő részt, ami ennek a folytatása lesz, mert ez nem a teljes. Ez az eleje nem a legjobb lett, de remélem nektek tetszeni fog. Jó olvasást és légyszi komizzatok, mert BÁRKI írhat, nekem nagyon sokat jelent minden hozzászólás. ~ Barbi :)

12.fejezet

*Bess szemszöge*

Rettenetesen fájt a fejem és homályos volt a látásom, amikor magamhoz tértem. Doh és benzin szagot éreztem. Egy-két pislogás után kitisztult a látásom. Egy székhez voltam kötözve a számat fekete, vastag szikszalag botította be. Körbenéztem. Egy raktár vagy csarnok szerűségben vagyok. Fogalmam sincs mióta voltam eszméletlen állapotban és azt sem, hogy Harry-ék tudják-e már, hogy eltűntem. Valahogy ki kell szabadulnom … A táskám egy asztalon volt tőlem, úgy fél-egy méterre. A csarnokban volt egy nagyon ismerős fekete, sport kocsi és rengeteg fajta alkatrész. A kocsi láttán nem volt kérdés, hogy ki az elrablóm … csak azt tudnám, hogy hogyan hozta össze az akciót ??!!

- Ááááhh … hát magadhoz tértél édesem ?!!! … Mondtam, hogy még találkozni fogunk. - a hangjában elégedettség, vágy és gonoszság csengett. Közelebb lépett és letépte a szalagot a számról. Fájdalmamban felordítottam.

- Remélem most nagyon büszke vagy magadra !! - sziszegtem gúnyosan.

- Óhh … ha tudnád mennyire elégedett vagyok … túlságosan is megkönnyítetted a dolgomat. A karod hallani, hogy mi volt a brilliáns tervem ?? - vigyorgott gonoszul és az arcomba hajolt.

- Nem szóltam semmit. Összeszedtem a létező összes nyálat, ami a számba volt és jól arcon köptem. A mosoly lefagyott az arcáról. Letörölte a nyálat a kezével és nagy erővel arcon csapott.

- Még egy ilyen és a kis barátnőd is csatlakozni fog hozzád. - újra lehajolt hozzám és a kezeit a combomra tette. - Szóval vissza a tervemhez. Már nagyon jól ismerlek … és azt is tudtam, hogy nem fogod tudni végig ülni az egész rendezvényt anélkül, hogy egyszer ki ne egyere a msodóba. Beöltöztem takarítónak és csak úgy tettem, mint ha söpörnék a folyosón, így ők nem foglalkoztak velem. Aztán kivágódott az ajtó és te léptél ki rajta. Megvártam amíg bemész a mosdóba, majd elindultam felé. Amikor bementem te a táskádban matattál. Innentől már nagyon egyszerű volt az egész. Leütöttelek és beleraktalak abba a nagy kék kukába. - mutatott rá a sarokban lévő tárgyra. - Miven eszméletlen állapotban voltál, ezért nem aggódtam amiatt, hogy kiabálni fogsz. A hátsó kijárathoz húztam a kukát és azzal együtt bevágtalak a csomágtartóba. Ilyen egyszerű volt az egész. - nevetett fel.

- Hát akkor el kell hogy szomorítsalak mert Harry meg fog találni és holtra fog verni. - morogtam neki. Észrevettem hogy a lábam nincs megkötözve így amennyire erősen csak tudtam, jól ágyékon rúgtam.

- ÁÁÁÁHHH … - ordított fel fájdalmában, és térdre rogyott. Megpróbáltam a csutklómon lévő kötelet kilazítani, de hiába mert nagyon szorosan volt megkötve. Rob felegyenesedett és megint arcon csapott.

- Itt a kisbarátaid soha nem fognak megtalálni. Berlintől északra vagyunk egy elhagyatott környéken ahol még a magár se jár. Nyugodtan visithatsz vagy - ha kiszabadulsz – futhatsz kilóméterekre nincs senki. Vagyis simán utólérhetlek kocsival és visszahozhatlak. - vetette oda, majd a kocsija felé vette az irányt. - Van egy kis elintézni valóm. Amíg vissza nem jövök jó kislány legyél és viselkedj. Pá drága. - szólt ki az autó ablakán és kihajtott.

Amíg a kocsival állt ki láttam hogy egy erdőben van az épület, így tényleg senki sincs a közelben a vadállatokon kívül.

Amit Bess látott az erdőből

- Segítség !!!! Valaki !!! Hahóóóó !!! - kiabáltam, de nem kaptam választ. Teljesen reménytelennek tűnik a helyzet. Csak abban tudok reménykedni, hogy a srácok a keresésemre indulnak és megtalálnak. Lássuk be eléggé kicsi az esélye …

*Egy rajongó/ Regina szemszöge*

Elsők között érkeztem meg a díjátadó helyszínére, így az eslő sorba állhattam és a kordon mögül figyelhettem, a megérkező sztárokat. Mindenki nagyon ki volt nyalva. Tűkön ültem, minden sztár megérkezett már csak ők nem … akiket már anniyra várok … hol lehet már a One Diredtion ??!! … és vajon Niki és Bess is velük lesznek ?? … fogalmam sincs. Nikit és Bess-t még csak képről láttam, amikor kiszivárgott az a hír hogy velük fognak dolgozni … valon milyenek lehetnek éleőben ??? … Már kezdtem feladni a reményt, amikor begördült egy fekete, sötétitett ablakú kocsi majd kiszálltak belőle a srácok, Tom és Niki meg Bess. Fel sikíttottam örömömben. A lányokat Tom bekísérte, a fiúk meg Paul-lal maradtak és iválaszoltak a riporterek kérdéseire. Adtak pár aláírást a rajonkóknak, én azok a szerencsés rajongók közé tartozok aki mind az őt fiútól kapott aláírást …

Már elkezdődött a díjátadó. Mi egy kivetítőről figyelhettük az eseményeket. Mindenki őrjöngött, amikor a srácok léptek szimpadra. Még nagyobbat sikitottunk, amikor a kamera mutatta, hogy Harry Bess-nek énekel. Sok olyan rajongó van, aki abba reménykedett, hogy összejönnek és ez most a napnál is világosabb utalás volt erre. Annyira örülök neki !!!!

Amikor vége lett a dalnak, mi is tapsolni és sikitani kezdtünk. Nagyon boldogok lettünk, amikor az 1D nyerte az összes díjat amiben jelölték. De valami nem volt rendbe velük és nagyon úgy látszik, hogy ezt csak én vettem észre. Nem volt őszinte a mosolyuk. Amikor a kamera körbejárt és őket mutatta, hevesen vitatkoztak valamin a manadgerükkel és Paul-lal. Ez már azért másoknak is feltűnt. Negyed órával azután, hogy láttam a vitájukat Paul megjelent az ajtóban és kérdezett valamit az egyik biztonságirőtől.

Eléggé közel álltam hozzájuk, hogy elcsipjek egy mondat foszlányt a beszélgetésükből.

- … csak azért kérdezem, mert Bess eltűnt már egy ideje, és nem találjuk. Mindenki nagyon ki van akadva, főleg Harry. - mondta Paul halkan, de én mégis meghallotam.

Szóval ezért vitatkoztak … biztos már hamarabb a keresésére akartak indulni, de Tom nem engedte. Nekem se kellet több. Kifurakodtam az emberek közül és az épület háta mögé mentem. Tudtam, hogy ha eltűnt, akkor arra kell valami nyom után néznek, mert elől nem láttuk kijönni. Amikor hátra értem azt láttam, hogy egy takaritó valamit próbál megkötözni nagy küszködéssel. Jobban kihajoltam a nagy kontíner mögül és próbáltam koncentrálni arra a valamire. A sötét ellenére is kitudtam venni, hogy egy embert kötözött meg. Most micsináljak ??!! Ott van Bess és épp most rabolják el. Odabent mindenki őt keresi … szólnom kéne nekik … De még is hogy ?!! Az őrök nem engednének be.

A gondolkodásból a csomagtartó csapódása zökkentett ki. Már csak annyit láttam, hogy a férfi beül az autóba és elkezd felém hajtani a zsák utcában. Gyorsan bekuporodtam a kontíner mögé és megvártam, amíg elhajt melletem. Szerencsére nem vett észre. Felírtam a mobilomba a rendszámát és futottam a legközelebbi taxi felé.

- Bess merre vagy !?? Hahó !! - hallottam még Niall kiabálását a hátsókijárat felől, majd bepattantam a taxiba.

- Azt a fekete autót kövesse észrevétlenül, kérem. - adtam ki az utasítást a sofőrnek.

- Rendben van, de kislány, úgye tudod, hogy ez kölcséges út lehet ?? - figyelmeztetett.

- Aaaajj most ez nem érdekel !! Annak a kocsinak a csomagtartójában van egy lány akit elraboltak. - kiáltottam rá.

Kikerekedtek a szemei. Nem vitatkozott tovább. Űldözőbe vettük az emberrablót. Igyekeztem megjegyezni az utat. 5 perc után behajtott egy csarnokba, ami egy erdőben volt. Én is kifizettem a sofőrt és kiszálltam. Kerestem egy ablakot és bekukucskáltam. A férfi kiszállt és kivette a csomagtartóból a „zsákmányát”, majd kikötözte egy székhez.