9. fejezet - Egy család vagyunk

• Sziasztok !! Ne haragudjatok, hogy ilyen későn hoztam a 9. részt . Attól még remélem, hogy tetszeni fog nektek. Kárpótlásul még ezen a héten fel fogom rakni a következőt. Köszönöm az előző részhez írt kommenteket. El se tudjátok képzelni, hogy mennyire boldog voltam, amikor olvastam. Kérlek titeket, hogy most se mellőzzétek a véleméyneteket, és írjátok le bátran. Jó olvasást !! ~ Barbi :)
  
  
  9. fejezet
  
  
  Egy család vagyunk
  
  
  
  
  - Niki !!! - káltotam, és felérohantam. Ő meglepődött, hirtelen fordult meg így megcsúszott. Szerencsére még el tudtam kapni a kezét, de éreztem, hogy kezd kicsúszni.
  
  
  - Srácok segítsetek !!! - kiabáltam, mert nem tudtam, hogy bejöttek-e utánam.
  
  
  Niall ért mellém elsőként és megragadta Niki másik kezét, amit felé nyújtott. Sikeresen felhúztuk, még mindig remegett, de már nyugodtabb volt. Niall szorosan ölelte magához, de látszott rajta, hogy teljesen magán kívül volt, ahogy mi is.
  
  
  - Még is, hogy gondoltad, hogy kiugrasz ??!! - vonta Liam kérdőre.

Niki csak megrázta a fejét és rám nézett. A reakciójának köszönhetően rájöttem, hogy ki volt az aki elérte nála ezt a hatást.

- Nekem elmondod ?? - kérdeztem halkan, azonban majd felrobbantam a dühtől amiért az a szemétláda rávette erre.

- Igen. - válaszolta magabiztosan, de még szipogott egy kicsit.

A srácokat kitereltem a szobából, és leültem mellé az ágyra. Ő már ott szorongatta a kezében a telefonját. Próbálta még egy utolsó pillanatra bekapcsolni, de az biztos hogy újat kell vennie, mert tejesen betört a képernyője, és a hátuljából is hiányzott egy-két darab. Amikor sikerült bekapcsolnia a telefont, megmutatta a legutolsó üzenetét.

„ Találkoztam a barátoddal a recepciónál. Remélem elbúcsúztál tőle, mielőtt lejött, mert őt már csak a temetésén fogod látni. Jah, és a másik gerlepárt is … ha Bess nem lehet az enyém, akkor a fürtösé se legyen !!! ;) ”

*Ez volt az SMS-hez csatolva*

Ezt nem hiszem el … már megint megcsinálta Rob. És követett minket az Eiffel – toronyig ?!! Ráadásul azt is elérte, hogy majdnem öngyilkos lett Niki.

- Nyugodja meg. Most már nekem is elegem van belőle. - karoltam át.

- De hogy talált ránk ??!! Direkt titokban tartottuk, hogy hol fogunk megszállni. És bár a fiúk nem értették, hogy miért ragaszkodunk hozzá, de belementek. Egy rajongó se volt, és most sincs a szálloda előtt, mert senki nem tud róla. Akkor ő hogy tudhatta meg ?!!

- Fogalmam sincs. - csóváltam a fejem.

- Ugye azt tudod, hogy most már el kell mondanuk a fiúknak. Azt hogy miért akartam leugrani, nem lehet másképp kimagyarázni. - suttogta.

- Igen tudom. - válaszoltam halkan. A hülyének is egyértelmű lenne, hogy ott hallgatóznak az ajtó előtt.

Megragadtam a csuklóját és az ajtóhoz húztam. Amikor kinyitottam az ajtót, mind az öten hanyatt estek, így befuccsolt a menekülésük és lebuktak.

- A nyakamat tettem volna rá, hogy a fületek az ajtón van. - csóváltam a fejem.

- Még szép, hogy kihallgatunk. Az életem értelme most akart öngyilkos lenni, és te vagy az eggyetlen, akivel hajlandó erről beszélni. - kiabálta Niall.

- Oké, étrem. Nyugodj le, mert nektek is elmondjuk, csak elöször megbeszéltük, hogy most egy kicsit nyugodtabb legyen. - hátráltam hátra egy lépést, a kezeimet feltettem védekezően.

- Bocsi, ne haragudj nem akartam kiabálni veled. Csak bosszant, hogy nem tudom, hogy mi váltotta ki ezt nála. - huppant le a kanapéra.

- Akkor elmondjátok ?? - kérdezte Louis. Bólintottunk egyet és mi is leültünk.

- Azért akartam leugrani, mert kaptam egy SMS-t Rob-tól. Hogy „ Találkoztam a barátoddal a recepciónál. Remélem elbúcsúztál tőle, mielőtt lejött, mert őt már csak a temetésén fogod látni. Jah, és a másik gerlepárt is … ha Bess nem lehet az enyém, akkor a fürtösé se legyen ” - idézte halál pontosan az üzenetet. - És ott volt egy kép Bess-ről és Harry-ről ,amikor az Eiffel-toronynál csókolóznak. - mesélte, majd megmutatta a képet nekik is.

- Végig követett minket ?!!! - akadt ki Harry is, szorosan át ölelt.

- Igen. - válaszoltam egyhangúan.

- Tökmag ezen meg se lepődsz ??!!

- Őszintén Zayn … nem. Ezt nem akartam nektek elmondani, mert van annyi dolgotok a turné miatt … és amúgy is, úgy voltam vele, hogy amíg csak engem fenyeget addig meg nem érdekel. Mert igen, napi rendszerességgel küldött nekem is hasonló üzeneteket, és láttam felbukkanni, vagy ahogy a távolból figyelt, de nem foglalkoztam vele, mert mindig körül vagyunk véve emberekkel. Látta, hogy nálam semmit se ér el a fenyegetéseive,l ezért rászáll Nikire. De ezt egyáltalán nem gondoltam volna. Túlságosan is könnyelműen kezeltem a dolgot. Ne haragudjatok. - horgasztottam le a fejem.

- Ne ostorozd magad … nem tudhattad, hogy Nikit is piszkálni fogja. - próbált enyhíteni a bűntudatomon Liam.

- A lényeg, hogy senkinek nem lett semmi baja. - próbált vigasztalni Niall is.

- Drágám, igérd meg, hogy ha máskor is lesz bármilyen probléma, akkor azt megbeszéled velünk. Nem jó ha magadban tartod. - húzott az ölébe Harry.

- Egyáltalán nem terhelnél vele minket, mert mi egy család vagyunk és mindig össze fogunk tartani. - mondta Louis. Ettől a mondatától egy halvány mosoly kúszott az arcomra.

- Várjunk csak … nekem csak most esik le … akkor most ti Harry-vel együtt jártok ??! - vidult fel Niki.

- Igen, Bess a barátnőm. - bólogatott magabiztosan, a zöld szemei csak úgy csillogtak. Amin egy kicsit meglepődtem, az az hogy úgy válaszolt, hogy a BARÁTNŐJE vagyok. Úgy is válaszolhatott volna, hogy igen együtt vagyunk, de ő nem így fejezte ki magát. Ettől a gondolattól nagyot dobbant a szívem. - Tényleg Niall, meg kéne beszélnünk az alvási rendet. - vetette fel sunyin vigyorogva.

- Igen, gondolom, hogy a Rob-os dolgok miatt te is jobban tudnál aludni, ha Bess melleted lenne. Ezzel én is így vagyok. - vigyorgott a szöszi.

- A lényeg, hogy megbeszéltük a problémákat. - mondta megkönnyebbülve Zayn.

- Jah … de azt még mindig nem tudjuk, hogy miért van Bess csuklóján egy heg - tünődött el Liam. Igen … a turné előtt egy pár nappal észrevettünk egy heget a csuklómon. Fogalmam sincsi, hogy hogyan sikerült beszereznem.

- Vagy talán titokban vagdosod magad, csak ezt se mondtad el. - gyanusított meg Louis.

- Mi ??!! Én nem vagdosom magam !! - megrökönyödött fejet vágtam. Ekkor, azonban behasított egy gondolat a fejembe … Azt hiszem hogy tudom, hogy miért van a heg a csuklómon, és most már azt is tudom, hogy Rob honnan tudja, hogy mikor hol vagyok.

- Azt hiszem már tudom hogy miért … - kikerekedtek a szemeim és felpattantam. A többiek értetlen fejjel néztek rám, amíg én a konyha felé rohantam. Megragadtam egy kést és felhasítottam, pont ott, ahol a heg van.